HTML

011 - Átkelés Montenegróból Albániába (7. nap)

2010.11.24. 07:47 tothabringa

7. nap - Podgoricán és az albán határon át Koplikig

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fatörzsre rakott fényképezőgép önkioldójával készült napfelkeltét követően a kép. Az előtte lévő napon elkezdett esni az eső, de szerencsémre egy hegyoldalban, egy fenyő alatt szinte csontszárazon megúsztam az égi áldást. A friss, hegyi levegő hamar magához téríti a megfáradt utazót! Kissé még reggel (hajnal!) van...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

...talán itt még jobban látszik. Igaz, kb. tszf. 900 m vagyunk, így tehát nem meglepő a párás, alpesi jellegű időjárás sem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt az emelkedők voltak az igazi ellenfelek!
No, meg a korlát mellett "leszakadó" meredélyek, néhol - szó szerint - több száz méteres a mélység.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Konkrétan a 27-es számú alagút előtt némi pihenőidő engedélyezve az út mentén.
A valóságban a szerb-montenegrói határtól Podgoricáig van kb. 40-45 alagút!
A nagy igazság annyi, hogy belezavarodtam a számlálásba egy idő után...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ennek a képnek az érdekessége, hogy a bal szélen elég jól látszik a viadukt az út fölött, ellenben a jobb szélén alul is, fölül is van némi szerpentin; ergo: iszonyú szinkülönbségek vannak! Másképpen: jobb föntről jöttem, át a bal középre, majd jobbra le a követendő útvonal... Mondjuk kifelé menet ez pont jó volt a gurulás miatt (az elért csúcssebességem: 57 km/h), de visszafelé? no, ezt inkább most hagyjuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Morača medre a híd alatt vagy 70-80 m-re van, de ez a nyári vízállás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

No, egy újabb "bizonyíték" az út keskeny voltára: a kamionnak bizony előre kell fénykürtölni (és dudálni), hogy most ő következik!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy férfiember sokfelé jár-kel, így Kupinában is voltam... :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kristálytiszta vízű Morača folyó mellett tekerve a látvány magaért - némi képzavarral - beszél: rengetegen mennek le a folyópartra és kempingeznek a víztől néhány m-re.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néhol bizony korlát sincs, de a forgalom annál inkább növekszik közeledvén Podgoricához...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

...s a kapuk előtt, a víz ilyenkor nyáron is meglehetősen hideg lehet!
Inkább nem próbáltam ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A főváros abszolút belvárosi része: az Európa-híd.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sétálóutca, mely nem sokban különbözik bármely európai főváros hasonló közterületéhez képest. Ellenben sok helyen a szemét elszállítása nem igazán megoldott (s még ezt finoman fogalmaztam). Teljesen igaz, amit a rendőrökről lehetett előre tudni: minden egyenruhás minimum 185 cm vagy magasabb! Egy-kettő gumibotos embertől érdeklődtem, hogy merre kell menni Albánia felé - ui. a táblázás botrányosan rossz -, de előtte leszálltam a kerékpárról és szépen előre köszöntem! Kell a fenének ekkora emberektől néhány keresetlen szó, pofon, stb. :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A montenegrói magyar nagykövetség épülete a Kralja Nikole 104. alatt található Podgoricában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az albán határ már csak kb. 15-20 km, de előtte az utolsó nagyobb település: Tuzi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az albán kisebbségnak saját önkormányzata van, illetve a kép hátterében látszik a mecset minaretje is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez pedig már a Shkodrai-tó a montenegrói részről fotózva. Szigorúan védett terület, mely együttműködés keretében az országhatáron is átnyúlik. Fantasztikus madár- és növényvilág található erre. Miután a forgalom nem nagy, így élmény erre kerekezni, bár az útminőség néhány helyen csapnivaló!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A határátkelő montenegrói oldalról. Ezt néhány éve EU-s pénzekből felújították. Értsd: mindkét oldalon a határtól számítva kb. 2-2 km-re mindent frankón aszfaltoztak és kész!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mint a kamion melletti táblán is látszik: abszolút Albánia kapujában állok.
Hani i Hotit határátkelőhely, du. 16 óra környéke.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt már Albánia felől fotóztam a Shkodrai tavat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az enver hodzsa-i időkből itt maradt felszabadítási (?) emlékmű. A fehér márvány részen meg vannak ugyan a betűk eredeti furatai, tehát aki tud albánul, el tudja olvasni a szöveget, de nyilván nem véletlen verték le a korábbi feliratot - szerintem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Naplemente a skodrai tó partja mellett vezető közúton.
Útnak azonban nem nevezném, mert felszórták 5-7 cm-es kavicsokkal és jelenleg ráengedik a forgalmat, gondolom így olcsóbb a tömörítés (hengerlés) az aszfaltozást megelőzően. Itt a tehergépjárművek, luxus (!) terepjárók (mindegyik, kivétel nélkül Mercedes gyártmány, sötétített üveggel, stb.) nem tökölnek: 80-100 km/h-val száguldanak, eszeveszett módon!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kopliki bazársoron vettem életem első albán sörét! A kép jobb szélén látható nagy palackokban ásványvíz van, mert az egész országban rossz minőségű a vezetékes víz!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tothabringa.blog.hu/api/trackback/id/tr322467727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ödör 2010.12.20. 08:38:45

nagyon megragadtunk Kupina-nál!!!!
ez még csak a hetedik nap...
süti beállítások módosítása