11. nap - Albán riviéra hegyei közt tekeregni fárasztó, de a látvány miatt megéri.
Nos, igen, e remek helyen aludtam, egy panzió fedett félemeletén. Az albán tulaj két segédje még segített este és reggel is pakolni. Ennél jobbat nem is kívánhattam volna...
Az előbbi szálláshely emeletéről fényképezve a le- és fölvezető út...
A Nappal szemben fényképezve, de - szerencsére - vannal ilyen "olcsó" és jó helyek!
A "zászló-fenyó" táblája...
...s maga a "kissé" tépett zászló-alakú fenyő!
Azért vannak szerpentinek!
A bunkerek a hegyek között sem maradnak el, bár őszintén szólva a tengerparttól légvonalban 0,5-1 km-re, valamint magasságban 7-800 m-re mi értelme volt, anno, ezeket létrehozni? Számomra örök rejtély...
Aki ezeket az útvonalvezetéseket "kitalálta", hmm, szóval arra ítélném, hogy élete végéig, GYALOG, ezeket járja... le és föl, le és föl, le és föl...
A lovak jól érzik magukat ebben a magasságban, én kevésbé a 37-38 fokban!
Ha valakinek nem tűnne föl: onnan, olyan magasról gurultam le, de nagyon jó volt!
A jó ember - aki helyi árus (álruhában) - az életével játszik a fotó miatt: mögötte óriási szakadék van...
Az áru közelebbről...
...s még közelebbről! Mi lehet ez a hegyi gyógyfű? Ért valaki hozzá?
Ne tartsa magában a választ!
A némiképp molett hölgy sem fél a zuhanástól! :)
Ellenben a "mögötte" látható ereszkedés még várt rám, de tudtam előre, hogy ez nem lesz ennyire egyszerű!
Gyerünk! :)
Akkor hajrá, irány: lefelé!
A fékek ilyenkor - akár - életmentőek is lehetnek! :)
Igen, ez a végtelen le-föl bár szép, de roppant fárasztó - biciklivel!
Egy hegyi falu, amelynek nagyon szép a fekvése, de mire valaki átteker rajta, azért rendesen elátkozza a korábban idetelepült albán ősöket! :)
Hmm, nem tudom mennyire látszik, de talán az út "görbületéből" is látható a szintkülönbség...
Elsőre azt hittem - a táblát látván -, hogy már Görögországban járok, holott nem!
Az emelkedők egész jól "kitáblázódtak", de nem mindig ennyire segítőkész az albán KRESZ valósága!
A kecskéket hidegen hagyja a hőségben a fényképező magyar kerékpáros turista kíváncsisága: élik mindennapjaikat.
Vannak ügyes emberek, akik megcsapolják a hivatalos vízvezetéket, és - mint látható - üres, de a helyszínen ingyenesen tisztára mosott palackokban viszik haza a kincset...
Egyébként a viccet félretéve: egész Albániában a tiszta, iható víz nagy kincs!
Egy útmenti partizán emlékmű a nagy világégés korszákából.
E vidéken ez a közlekedési eszköz nagyon menő! :)
A hegyek között... legalább itt kiváló az útminőség!
Himare egy település a Ión-tenger partján, de kissé meredek a "bevezető" szakasza!
Az útmenti benzinkútnál találkoztam egy érdekes különítménnyel: osztrák és bajor rendőrök túramotorokon jöttek (vagy 20-an), s mikor kiderült, hogy én magyar vagyok - ráadásként biciklivel - jókat nevetgéltek, fényképezkedtek a szegről-végről "szegény" rokonnal!
Egy-egy ilyen - nyilván nem széria és nem olcsó paripába - belefolyt a 90-110 liternyi nafta. Igaz, a végén egy összegben fizettek a benzinkutasnak – €-ban, aki ennek örömére megvendégelt egy ásványvízzel! :)
Abban a nagy melegben az ilyesminek nagyon tud örülni - szerintem bárki!
Ez Himare strandja. Idő volt, lustálkodtam, fürödtem, ja, és okos ember módjára mindenekelőtt földerítettem a környék egyik olcsó boltját, ahol bizony-bizony fele, majd harmadáron volt a dobozos sör, behűtve! Egy baj volt ezzel: nekem kellett cipelnem a partra. Valahogy kibírtam, bár nehezen... :)
A kellemes ejtőzés után nem volt mese: irány Görögország (bár ekkor még valamennyire bíztam benne, hogy sikerül átjutnom)! :(
Amint az útvonalból látszik, nem is annyira könnyű errefelé közlekedni - két keréken...
Hiába, no, a magánstrand az más világ, de árakban is! Annyira azért nem szomorodtam neki, hiszen...
...várt reám a következő és a következő magaslat, kevés gurulással! :(
Ez nem más mint egy illegálisan fényképezett tengeralattjáró-bázis bejárata, mely a felszínről is látható. Eredetileg még a nagy KGST időkben épült szovjet segítséggel (ez volt a keleti blokk központi, adriai bázisa). Miután 1961 környékén összvesztek a magas felek egymással, állítólag kínai segítséggel próbálták fenntartani, de jónéhány éve (ejnye-bejnye!) már NATO támaszpont lett belőle, s állítólag amerikai "acélszivarokat" (is) karbantartanak... gondolom jó pénz kéhetnek érte!
A fénykép ugyanabból a pozícióból készült, de más beállítással. A tiltótábla más kissé viseltes, pont úgy mint amit ki akar fejezni a mai világban! Állítólag vannak már műholdak, meg egyéb ilyen repkedő furcsaságok az égbolton... Na, ja, a Google világában bármi is rejtve maradhat? :)
Az úttesten nem mindenki tartja be az általános szabályokat! :)
Bár ez még nem Korfu szigete, de relatíve már közel járok hozzá!
Estére megálltam Bunac strandján, de erről a következő részben.
